A. Hősök emlékműve : Szentes város 1921-ben döntött az I. világháborúban elesett szentesi hősök emlékművének állításáról. A fehér mészkőből 1926- ban készült magas talapzaton álló, négyalakos emlékmű szobor Pásztor János szobrászművész alkotása, mely felállítása óta Szentes belvárosában az Erzsébet téren áll. Előtérben a sisakjára és fegyverére rogyó hős honvéd egyenruhás alakja. Közvetlen mögötte özvegye ül, ölében kisgyermekét tartja és fájdalmas tekintete az ég felé fordul. Mögöttük magaslik az erőteljes magyar apa alakja. A talapzat alsó részén az első világháborúban eltűnt, elesett, fogságban szerzett betegségben elhalálozott szentesi katonák . Az emlékmű talapzatán a felirat: Hőseink: 1914-1918. és mellette sorakozik kb. 1200 elesett szentesi honvéd neve. 

B. Hősök parkja: „Ahány hősi halott, annyi facsemete” Az első világháborút követően - 1921. január 24-én - Szentes város képviselő-testülete határozatot hozott a háborúban elesett szentesi hősök emlékének megörökítéséről. Kimondták többek között az elesettek nevének összegyűjtését és jegyzőkönyvbe foglalását, egy maradandó emlékmű felállítását, továbbá dr. Vajda Antal ügyvéd, városi képviselő - , aki tartalékos hadnagyként maga is végigküzdötte a világháborút - kezdeményezésére a "Hősök erdejének" megvalósítását. Indítványának lényege az volt, hogy egy alkalmas területen annyi fát ültessenek, ahányan elestek a háborúban, s folyamatosan pótolják, ha valamelyik fa kipusztulna. A Hősök erdeje (Hősök ligete) műkertészeti tervét Ormos Imre készítette. A területre 1933. június végén 1015 db tölgyfa, 186 db hársfa, 22 db platánfa és 9500 db vadnarancs, továbbá 1068 db cseresznyefa került elültetésre a 7,5 ha-on.

C. Zsidó emlékmű (1x3m) Emléktábla az elesettek neveinek feljegyzésével.
D. Hősök emlékműve a Kálvária temetőben (4m): Emlékmű az elesettek neveinek feljegyzésével.