A. Első sírjai 1914. októberében keletkeztek, amikor a városba érkezett mintegy 15 ezer menekült és katona, köztük egy teljes katonai kórház, és kitört a kolera járvány. 1916-ban a román betöréskor menekült családokból elhunytak kerültek ide, őket követték az 1919-es csehkiverés cseh és magyar áldozatai, egy katonai baleset 1934-es áldozatai, majd az 1944-ben elesett német katonák. Később 1990-ben ide került a háborúban elesett szovjet katonák kórházból a Hősök terére hurcolt közös sírja is. Mellékelt kép feketével elkerített területe. A katonai temetőt (benne a Mária-szoborral) 2015-ben a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya támogatásával újította fel az önkormányzat és a Hadügyminisztérium katonái.

B. Az emlékmű Keviczky Hugó szobrászművész Hősök emléke elnevezésű alkotása alapján készült a világháborúban elesettek emlékére. 1929-ben avatták fel a jelenleg a Palóc ligetben álló műkőből készült emlékművet. Eredetileg a vármegyeház és a bíróság közötti téren állt, azonban 1937-ben, a Madách-szobor leleplezésekor áthelyezték mostani helyére. A szobrot fennállása során többször festették át. A II. világháború előtt bronz színűre, 2005-ben és 2016-ban pedig fehérre.

A szobor felállítását széleskörű adománygyűjtés, rendezvények sora előzte meg. A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy felkerüljenek-e az emlékműre nevek, vagy nem. Végül a nevek felvésése elmaradt, aminek két okát adták a kortársak: egyrészt minden igyekezetük ellenére sem sikerült Összeállítaniuk a háborúban elesett balassagyarmati katonák teljesnek mondható névsorát, másrészt a szóba jöhető 400-600 név felvésetése jelentősen megemelte volna a szobor felállításának költségeit.

C. 1937, Körmendi-Frim Jenő, Hősök tere, mészkő

Körmendi-Frim Jenő alkotását 1937-ben adták át a Hősök terén és 30 évig állt azon helyen. 1967-ben a szovjet hősi emlékmű építésekor a Palóc ligetbe helyezték, majd 1990-ben ismét visszakerült eredeti helyére. Az első világháborúban hatalmas vérveszteséget szenvedett 16-os gyalogezred honvédjeinek állít emléket. A doni vereség 50. évfordulóján az emlékmű kiegészült egy márványtáblával, amely a 23-as honvéd gyalogezredre emlékezik. A szobor jelentős szerepet játszott a balassagyarmati határőrség újoncainak eskütételénél.

A volt magyar királyi besztercebányai 16. honvéd és népfelkelő gyalogezred bajtársi bizottsága az emlékművet Balassagyarmaton kívánta felállítani, mert a volt ezrednek egyetlen magyar kézben maradt zászlóaljállomása itt volt. Az ezred budapesti emlékmű-bizottsága kérte a vármegyét és a várost, hogy az ezred békeállomásán, Balassagyarmaton felállítandó emlékmű költségeihez járuljanak hozzá, ami meg is történt.

D. A balassagyarmati Mária Kongregáció adománya. Felújították a Hősök temetőjével együtt.

E. A gimnázium külső nyugati fala, fehér márvány és bronz. A balassagyarmati magyar királyi állami reálgimnázium 1926. június 10-én kettős emlékünnepségen emlékezett meg az intézet negyedszázados fennállásáról és leplezte le elesett tanárának és 45 diákjának jelentős összegű közadakozással elkészült emléktábláját, amelyet Branceisz János szobrászművész készített.