Az országban egyedülálló méretű és szépségű emlékmű a 13. Jászkun Huszárezred I. világháborúban elesett hősi halottainak állít emléket. A kormányzó elképzelései alapján a kompozíciót Gerlóczy Gedeon (Budapest, 1895. június 28.–Budapest, 1975. július 30.) neves építész tervezte meg. A szobrász Erdey Dezső (Istvánfölde, 1902. augusztus 22. – Budapest, 1957. május 25.) volt.

A 16,5 méter magas korinthoszi oszlopon Szent Mihály arkangyalt ábrázoló bronzszobor áll, kezében karddal és pajzzsal. A talapzat fehér mészkőfalain 211 hősi halált halt katona neve olvasható. Érdekes az emlékmű tájolása: a főoldal és a szoboralak egyenesen a Horthy család sírboltja felé néz. Külön tiszteletadás ez vitéz Dr. nagybányai Horthy Szabolcsnak, aki a harcmezőn áldozta fel életét.A tetemes költségeket még a Kormányzó Úr támogatása mellett is csak hosszú idő alatt tudta előteremteni az Emlékmű Bizottság, amelynek elnöke Hellenbach Gottfried báró volt. Az 1941. július 29-én megrendezett avatáson megjelent a község apraja-nagyja, a helyi frontharcos szövetség veteránjai és a leventék, zászlók alatt vonultak fel, a liget bejáratánál pedig katonai díszszázad állott, zenekarral az élén. Az ünnepi szónok József királyi herceg volt, aki a kenderesi katonák különleges bátorságáról és hősiességéről beszélt, amit a háború számos harcterén, tábornagyként megtapasztalt. A Kormányzó Úr a szónoklatában elmondta, hogy a Trianonban halálra ítélt Magyarország helyén most egy erős, egészséges ország áll, melyben mindenki előtt nyitva áll az út a boldoguláshoz. Munkára és tanulásra, szorgalomra és takarékosságra buzdított, mivel ezek révén juthat előre az ember. Az avatási lepel a Himnusz hangjaira hullott le katonai tiszteletadás mellett, majd Hász István római katolikus tábori püspök és Soltész Elemér protestáns tábori püspök megáldotta az emlékművet.Az ünnepség végén koszorúkat helyeztek el.