A. Hősi emlékmű,készítette Bory Jenő:  az életnagyságú bronzszobor ünnepélyes avatása 1928. szeptember 30-án volt. Az első világháborús emlékmű talpazatának előlapján a felirat: A HAZA VÉDELMÉBEN HŐSI HALÁLT HALT VOLT ISKOLATÁRSAK EMLÉKÉRE EMELTÉK KEGYELETÜK ÉS HÁLÁJUK JELÉÜL AZ INTÉZET RÉGI DIÁKJAI 1928-BAN.  A talpazat hátlapján Sajó Sándor Hős diákok című versének négy sora olvasható. A talpazaton a névsor olvasható.

B. Emlékmű, készítette Philipp István, Havranek Lajos: az emlékmű az iskola első világháborús mártír diákjainak, valamint az intézet jeles tanárainak állít emléket. 1924. november 9-én a ciszterci gimnázium fennállásának 200. évfordulóján avatták fel. Az eredetileg impozáns alkotást – melyen a kettős kereszttel koronázott hármas halom előtt Szent István alakja is látható – Philipp Istvánnak, az iskola rajztanárainak tervei alapján Havranek Lajos szobrász-kőfaragó készítette, akinek munkáját Ujcz István kőműves és Varga János műlakatos segítette. utóbbi a kovácsolt zászlótartók kivitelezője volt. Az évtizedekig romos állapotban lévő emlékművet 1995-ben a Ciszterci Diákok Egyesülete újítatta fel. 2013-ban, a Szent István halálának 975. évfordulója alkalmából rendezett emlékévben ismét felújították.

C. Hősi emlékmű, készítette Pásztor János, Hikisch Rezső: Az emlékmű a Szent István Székesegyház kriptájának kapudísze. Az alkotók nyilvános pályázat útján nyertek megbízást a megvalósításra. A pályatervet 1926. november 29-én fogadták el, a bronz szoborcsoportot 1929. július 2-án helyezték el, mögötte a falmélyedést haraszti kőből faragott lapokkal burkolták be. 1930 májusában állították fel a lánccal összekötött kőoszlopokat. Az emlékmű építész-tervezője Hikisch Rezső volt. A fekvő katona alakját, miként a bronz szoborcsoportét is, Pásztor János mintázta. A kőfaragó munkáját Gaál Mihály végezte. A teljes mű 1938 májusára készült el. A felállítás költsége kereken 50 ezer pengő volt. A fekvő katona a felállításkor megsérült, a szobor fejrésze levált. Pásztor vállalta egy új szobor elkészítését, mely 1939 tavaszára meg is valósult.

D. Hősi emlékmű,készítette Földes Szabó János: Az 1841-ben megnyitott izraelita temető hősi emlékművét díszítő oroszlán műkőből készült, és nagy hasonlatosságot mutat a Zichy ligetben lévő 17-ik gyalogezred emlékművével.

E. 10-es huszárok emlékműve,készítette Kallós Ede: A császári és királyi 10. huszárezred parancsnoksága már 1918. február 26-án engedélyt kapott arra, hogy a Ferenc József téren (ma Szent István tér) szobrot emeljen az ezrednek. Az alkotást 1925. december 10-én avatták fel. Talapzatát a fehérvári huszárok készíttették. 1938-ban, a Szent István-szobor elkészültekor, a 10-es huszárok emlékművét a Lövölde útra vitték, majd a felújított szobrot 1997. május 16-án – a honvédelem napján- a Szentlélek katonai temetőben újra felavatták.

F.  Hősi emlékmű, készítette Pásztor János: az első világháborús hősi halottak emlékműve betonból készült. Felirata: ÖRÖKKÉ, ÁLDOTT AZOK EMLÉKE, AKIK A HAZÁÉRT ÁLDOZTÁK ÉLETÜKET 1914-1918

G. 69-es előre! észítette Bory Jenő : Az emlékművet az 1918. évi montellói csata évfordulójára, a 69-es Hindenburg gyalogezred hősi halottainak emlékére emelték 1931. június 14-én. A márvány talapzaton a másfélszeres életnagyságú bronz szobor ekkor még a városnak háttal állt. A balatoni műút építésekor, 1940-41-ben elbontották és megfordították, talapzata a munkálatok során megsérült. 1975-ben, ismét egy útépítés alkalmából, a szobrot ismét áthelyezték. Ekkor találták meg – a szobor talapzata alatt – az ezred naplóját, a montellói csata leírását, valamint a csatában részt vett 3600 katona névjegyzékét. A talapzat előlapján lévő domborművű arcképet, mely Hindenburg tábornagyot ábrázoltam 1949 márciusában, politikai okokból eltávolították. Másolatát, a Bory-hagyatékban fennmaradt fénykép alapján, Kocsis Balázs készítette el és 2005-ben visszaillesztették eredeti helyére.

H. Hősi emlékmű, észítette Bory Jenő: Az első világháborús emlékművet a Székesfehérvári Felsőkereskedelmi Iskola diákjainak egyesülete állíttatta 1929. június 2-án. A szobrot Bory Pál fehérvári műhelyében öntötték bronzba. Kezdetben az iskola sarkánál állt, jelenlegi helyére 1971 ztán került. Ekkor át is alakították: a szobrot egy kisebb talapzatra helyezték és mögé az áldozatok névsorát tartalmazó kőtáblát emeltek. Az 1996. évi átalakítás Csanádi Gabriella munkájra. 2013 decemberében, a szobrot elszállították és ismét felújították, a restaurálást Kocsis Balázs végezte. A munkálatok 2015. novemberében fejeződtek be.

I. 10-es huszárok emlékműve,készítette Pátzay Pál: A 10-es huszárok tisztjei 1937-ben elhatározták, hogy az ezred tiszteletére szobrot állítanak és a polgármesterhez fordultak, hogy a város adománnyal segítse a megvalósítást. A terveket az Országos Irodalmi és Művészeti tanáccsal vizsgáltatták felül, majd Pátzay Pál megkezdtek a szobor mintázását. A kivitelezés költsége 20 ezer pengő volt. Az eredeti tervek szerint az alkotást a Megyeház téren álló, Kallós Ede által készített emlékszobor helyén állították volna fel, de végül a Városháza előtt helyezték el. 1939. december 9.én, a limanovai csata évfordulóján és az ezred névadója, Mackensen tábornok 90. születésnapján avatták fel. A szobor talapzatát 1996-ban, feliratát 2008-ban Kocsis Balázs restaurálta. 2013. augusztus elején javítani kellett az emlékművet, miután a huszár kardjának egy darabját letörték. Az eredeti állapotot, néhány napon belül, szintén Kocsis Balázs állította helyre. A szobor 2017-ben teljes restauráláson esik keresztül.

J. 17-es gyalogezred emlékműve, készítette Földes Szabó János: A város még a világháború alatt, 1916 decemberében helyet biztosított a Zichy ligetben egy, a 17-es gyalogezred emlékét őrző alkotás felállítására. A mű elkészítésével Földes Szabó János szobrászt, a gyalogezred tartalékos főhadnagyát bízták meg. Az emlékművet 1918. november 17-én avatták fel – az előző napon ugyanis hazatért a frontról a 17-es honvédok két zászlóalja. A tábori mise és Sipos Gyula ezredes beszéde után Lipcsey Lajos tanácsos a város nevében ígéretet tett az emlékmű gondozására.1928. június 10-én, a felújítási munkák után, az emlékművet újraavatták. Az ünnepségen József főherceg mondott beszédet, és jelen volt gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter is. Földes Szabó János 1924-ben meghalt. A szobo r felújításával Bory Jenőt bízták meg, aki miután gránitba faragta a figurát, a bajtárs iránti tiszteletből saját betűivel véste Földes Szabó nevét az emlékmű talapzatába. A talapzat két oldalán található bronz plasztikákat, Philipp István tervei alapján, Halmányi István és ifj. Havranek Lajos készítette.